Sziasztok!
Múlt hétvégén otthon jártunk. Főleg engem ünnepelgettünk, mivel elsején én is beléptem büszkén a harmadik x-be. :)
Képeink sajnos nem nagyon vannak. mert most kivételesen annyira átadtuk magunkat az élményeknek, hogy nem is fényképeztünk.
Sok fénypontja volt a látogatásnak.
Az egyik számomra kimagasló a csütörtöki nap volt, amikor meglátogattuk Anna barátnőmet, akit nagyon-nagyon jól esett látni, aztán Zsuzsit (a tanúm), és este végre elmehettem újra táncolni!!!!
Nem hiszitek el, mennyire sokat jelentett ez nekem!
Épp amikor mi kijöttünk Angliába, akkor költözött haza egy nagyon szimpatikus magyar házaspár Polinéziából, akik éveken át foglalkoztak a szigetek kultúrájával, többek között a tánccal és a zenével is. Nagyon jó ez így, legalább nem kell azt éreznem, hogy cserben hagytam a csoportomat, mert Teodóra is indított órákat. A lányok folytathatták a táncot, és nagyon szépen fejlődnek. De persze a másik szemem meg sír, hogy én nem lehetek velük.
Most ez az álmom is teljesülhetett. Elég későn volt az óra, 7-fél 9-ig. Ádám 7-kor szokott pancsizni, feküdni. De egyszer belefér. ;) Tamás elment vele sétálni, én meg teljesen átadhattam magam az élménynek.
Annyira jól éreztem magam, hogy elmondani nem tudom! Újra megerősödött bennem, hogy itt az én helyem. Hogy hogyan? Arról még fogalmam sincs...mert sajnos itt Angliában sem gyakoribb ez a műfaj, mint otthon.
De mindegy! Majd kitalálja jó Isten a megoldást. Mint eddig;)
Annyira jó volt a lányokkal. A régiekkel, és az újakkal, és nagyon tetszett maga az óra is. Úgy leizzadtunk, hogy csak na, és jött az a hangulat meg flo élmény is, amiért elkezdtem táncolni annak idején.
(zárójelben hozzá teszem, az is nagyon jólesett, hogy tudtam tartani a lépést, ekkora kihagyással is. Jó, gyakorolok én itthon, de azért volt bennem félsz, hogy milyen lesz)
Szóval csúcs szupert táncoltunk, és a végére Tamás is visszaért Ádámmal a levezető részre. Semmi gondjuk nem volt, bejárták a várost, pedig most először volt tőlem Ádám igazán távol.
Hallottuk a vidám sikongatást a folyosóról.. Tamás mesélte, hogy amint meghallotta a Te Vaka zenéjét, azonnal teljesen felvidult, és ugrálni kezdett ritmusra. :)
Na ná! Pocak kora óta ezt hallgatja! :D
Imádom!
Hétvégén összejött a családunk, Kecskemétről Mártiék, és az én drága regnum csapatom. Együtt töltöttük a napot, játszottunk pizzáztunk, tortáztunk, beszélgettünk. Nagyon jó volt!
Igazi igazi szülinap, pont amire vágytam.
Még az idő is gyönyörű volt.
Hála érte mindenkinek, de legfőképp odafentre.
Jó kis harminc év volt! A legjobb dolgok benne sose pontosan úgy alakultak ahogy terveztem, bámulva fogadtam a kinyíló ablakokat.
Kíváncsian várom a folytatást! ;)
Múlt hétvégén otthon jártunk. Főleg engem ünnepelgettünk, mivel elsején én is beléptem büszkén a harmadik x-be. :)
Képeink sajnos nem nagyon vannak. mert most kivételesen annyira átadtuk magunkat az élményeknek, hogy nem is fényképeztünk.
Az egyik számomra kimagasló a csütörtöki nap volt, amikor meglátogattuk Anna barátnőmet, akit nagyon-nagyon jól esett látni, aztán Zsuzsit (a tanúm), és este végre elmehettem újra táncolni!!!!
Nem hiszitek el, mennyire sokat jelentett ez nekem!
Épp amikor mi kijöttünk Angliába, akkor költözött haza egy nagyon szimpatikus magyar házaspár Polinéziából, akik éveken át foglalkoztak a szigetek kultúrájával, többek között a tánccal és a zenével is. Nagyon jó ez így, legalább nem kell azt éreznem, hogy cserben hagytam a csoportomat, mert Teodóra is indított órákat. A lányok folytathatták a táncot, és nagyon szépen fejlődnek. De persze a másik szemem meg sír, hogy én nem lehetek velük.
Most ez az álmom is teljesülhetett. Elég későn volt az óra, 7-fél 9-ig. Ádám 7-kor szokott pancsizni, feküdni. De egyszer belefér. ;) Tamás elment vele sétálni, én meg teljesen átadhattam magam az élménynek.
Annyira jól éreztem magam, hogy elmondani nem tudom! Újra megerősödött bennem, hogy itt az én helyem. Hogy hogyan? Arról még fogalmam sincs...mert sajnos itt Angliában sem gyakoribb ez a műfaj, mint otthon.
De mindegy! Majd kitalálja jó Isten a megoldást. Mint eddig;)
Annyira jó volt a lányokkal. A régiekkel, és az újakkal, és nagyon tetszett maga az óra is. Úgy leizzadtunk, hogy csak na, és jött az a hangulat meg flo élmény is, amiért elkezdtem táncolni annak idején.
(zárójelben hozzá teszem, az is nagyon jólesett, hogy tudtam tartani a lépést, ekkora kihagyással is. Jó, gyakorolok én itthon, de azért volt bennem félsz, hogy milyen lesz)
Szóval csúcs szupert táncoltunk, és a végére Tamás is visszaért Ádámmal a levezető részre. Semmi gondjuk nem volt, bejárták a várost, pedig most először volt tőlem Ádám igazán távol.
Hallottuk a vidám sikongatást a folyosóról.. Tamás mesélte, hogy amint meghallotta a Te Vaka zenéjét, azonnal teljesen felvidult, és ugrálni kezdett ritmusra. :)
Na ná! Pocak kora óta ezt hallgatja! :D
Imádom!
Hétvégén összejött a családunk, Kecskemétről Mártiék, és az én drága regnum csapatom. Együtt töltöttük a napot, játszottunk pizzáztunk, tortáztunk, beszélgettünk. Nagyon jó volt!
Igazi igazi szülinap, pont amire vágytam.
Még az idő is gyönyörű volt.
Hála érte mindenkinek, de legfőképp odafentre.
Jó kis harminc év volt! A legjobb dolgok benne sose pontosan úgy alakultak ahogy terveztem, bámulva fogadtam a kinyíló ablakokat.
Kíváncsian várom a folytatást! ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése