2024. december 26., csütörtök

Bölények közt a Rhug Estate-en

 Sziasztok!

Tamás szülinap ünnepléséhez már nyáron megtaláltam a tökéletes helyet!

Szeretünk Walesben kempingezni, és fél úton elhajtottunk egy bölény farm mellett.

Mivel Tamásnak nagy kedvencei a bölények, ott helyben rákerestünk. Egy hatalmas Estate (birtok kastéllyal) gazdasága ez, ahol lehet helyben vágott abszolút bio húshoz jutni, az éttermi részükben meg is lehet kóostolni, sőt, még a farmon is lehet tenni egy egy órás kis sétát.

Rögtön elhatároztam, hogy ide hozom el, bármi lesz is.

Egész félévben vártam a nagy napot, legalább olyan izgatottan, mint ő tette volna, ha tud róla.

Ajándéknak pedig megfelelő stílusú állatos pulcsikkal készültem, mivel gyakorlatilag az egy Harry Potteres cipzárosát hordja minden nap. Egyszer régen megkértem a hihetetlen tehetséges fető-rajzoló-dínó élethű maketteket készítő barátomat, Pecsics Tibit, hogy fessen Tamásnak hiúzos meg tigrises pólót. Hozzá illő módon szerénykedett, hogy semmiség az egész, és ezt én is simán meg tudtam volna festeni. No azért nem...

Nagyon nem! 

Viszont most megszállt az ihlet, hogy erre az alkalomra hasonló stílusban alkossak valami szépet.




Már előre lelkesen meséltem minden barátomnak, és az indiai barinőm előtte való nap szomorúan mutatta az időjárás jelentést (amit én gondosan elkerültem addig idő-varázslat céljából), hogy szerinte új tervet kéne kieszelnem, mert 100% eső az előrejelzés.

Ám minket nem olyan fából faragtak, hogy bármi időjárási jelenség eltántoríthasson ha terveink vannak! Mentek az imák, és reménykedtem.

Odafelé több hullámban szakadó eső, hogy alig láttunk ki az ablakon.

De mire közeledtünk a hegyek völgyébe, oszladozni kezdett a felhő, és amikor kinyitottuk a kocsi ajtaját, az óriás pocsolyák csak úgy ragyogtak a szikrázó napsütésben.





Mivel még csak 10 óra volt, és mi mindenképpen bölény steak-et akartunk enni, amit feltételeztünk hogy az ebéd menü része lehet. először sétálni indultunk.
Szerencsére megfelelő ruházatban érkeztünk a saras-mocsaras- csorda járta földekre.
A napsütés még tartotta magát.




 

A borjak és gazdasági épületek után tovább haladtunk a mezőn a bölény csorda felé.

Út közben szép kilátás nyílt a hegyekre, és egy jót játszottunk a megduzzadt pataknál, amibe kavicsokat lehetett dobálni.



 És akkor megérkeztünk!
A nagyszerű állatokhoz, akikért jöttünk.
A képek magukért beszélnek.
Megérte a látogatás.







A bika



Ahogy eldöntöttük hogy tovább indulunk, hírtelen elsötétült minden.

Andrist még gyorsan eldugtuk az esővédős hátizsák mélyére, mire leszakadt az égi áldás.



Nem is annyira látszik, de komolyan mintha dézsából öntötték volna. HOl jeget, hol esőt kaptunk, a levegő pedig egyre hült.

De bizony ez sem szegte kedvünket, csöppet sem.

Olyan fura, hogy az időjárás, ami a szoba melegéből reménytelennek tűnik, egy ilyen napon, ha már úgyis kint van az ember, meg se kottyan.


Azért már rendesen vacogtunk mire vissza értünk az étteremhez.

Kellemes meglepetés volt a takaró és a melegítő panel a kültéri asztaloknál. De a nap is újra előbújt, hogy velünk ünnepeljen tovább.



Viszont a beltéri étteremnél továbbra sem volt kiírva az ígért pecsenye, csak a kinti büfében árultak bölény burgert. Márpedig mi mindenképpen bölény húst akartunk enni, úgyhogy kint rendeltünk.




A benti részen lehetett friss húst kapni, de még a birkacomb ára is 120Fontnál kezdődött.

Bizony, kiderült, hogy ez az ország egyik legmenőbb bio-farmja, ahol hónapokkal előre foglalnak a séfek, külön az ő számukra nevelt állatokra.

Csak megtaláljuk a jó helyeket!

Otthon már készen várt a csoki torta, és az év utolsó iskolanapja előtt még boldog családim körben felköszöntöttük Tamást a gyerekekkel.

Igazi meghitt ünneplés volt, és a jólnevelt társaság kivételesen időben el is aludt utána.





Ennél szebb ajándékot nem is adhattak volna kifáradt apjuknak.

Minimum még egyszer ennyi ilyen boldog születésnapot, te drága!




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése