Magyarország után meg 3 hetünk maradt a nyárból.
Tamásnak az egészben egy szabad hétvégeje volt, úgyhogy kreatívnak kellett lennem.
Úgy vittem volna őket mindenhova, de több szempontból sem könnyű a mozdulás.
Először is marha nehezek.
Andris cseppem maga 9-10kg, ami egy 5 hónapostól szép teljesítmény. Anna és Ádám szívesen sétálnak, de tapasztalatból tudom, hogy fél óránál hosszabb táv szinte lehetetlen.
Persze más a helyzet amikor az ember a kaland után csak bevágja őket az autóba, és irány haza.
Nekem mindenhová babakocsival kell menni, és a legközelebbi vasút is fél óra séta. hál'Istennek lefele, de haza termèszetesen felfele ...
Szuper babakocsink van, egy stram és praktikus Baby Jogger City Select Double, illetve mostmár Triple.
Nyekken szegény mostanában nagyokat az utakon.
Szóval nem kis hórukk elhatároznom, hogy megyünk valahová, pedig itthon maradni sem jó.
Tündériek, Ádám a 6, Anna az érettebb fajta 3 éves fejével éppe abban a korban van, amikor még bármire belelkesíthetőek, bármiben lelkesen részt vesznek, semmi sem ciki, minden kaland.
Vággyák is a szerep játékot, a biciklizést, a közös elfoglaltságokat. Általában nagyon élvezem minél színesebbé tenni a napokat.
De nem megy, amikor Andrissal éjszakázom, és nappaj sem vágynék másra csak egy nagy alvásra.
E helyett egy lépéssel mindig lemaradva, kalandos programok helyett itthon ebbe-abba kapva próbálom tartani a frontot.
Ennél sokkal jobb, ha elviszem őket. Az legalább egyértelmű.
Egész nyáron kértek, hogy vigyem őket úszni, vagy a tengerpartra. Egyedül nem merek, de azt hiszem nem is szabad 3 úszni nnem tudó gyerekkel uszodába menni.
De a partot azt beígértem nekik.
Így hát végül erőt vettem magamon, és az utolsó nyári hétvégénken elvittem őket Colwyn Bay-re.
Már többször lestem a vonatból ezt a megállót, mert átszállás nélkül 30 perc Chesterből, szép homokos kultúrált part, és nincs is túl messze a tenger.
Szépen felpakoltunk és indultunk.
Ám az egyik első kanyarban egy padkán nagyot nyekkent reccaent szegény babakocsi kereke.
És bizony, kitörött.
Nem kapkodtunk, szépen lassan jutottunk célhoz.
Soha jobb parton nem jártunk még!!!
Nagyon megérte!
Egy nagyon kedves ős walesi fickó segített leszállnom a vonatról, és megmutatta merre kell mennünk. Tényleg csak 3 perc séta.
Nagyon ismerős volt a hely, és rájöttem, voltunk már többször az ottani nagy Morrisonsban bevásárolni útjaink során, sőt, ha emlékem nem csal, a part melletti hegytetőn áll a Wales Mountain Zoo, amit még egyszer akkor látogattunk meg, amikor Ádám még baba volt.
Kérdésemre mondta a bácsi, hogy bizony, ez az a hely, és az állatkert ingyenes buszokat is szokott küldeni erre az állomásra, úgyhogy könnyű feljutni.
Nagyon megörültem a hírnek!
Ennek az állatkertnek a tetetén van egy üveg torony kávézó, ahonnan elllátni a tengerig.
Na de az egy másik alkalom lesz, most irány a part!
Hoztan persze fürdőruhákat, de mivel állati hideg volt, kb 15°, és vad szél, kicsit sem számítottam rá, hogy bemennek a vízbe.
De tévedtem.
Ádám lelkesen ugrálta át a nagyobb és nagyobb hullámokat, míg már szólnom kellett neki, hogy jöjjön kijjebb, mert nem éreztem biztonsagosnak Andrissal a kezemben, hogy ki tudjam menteni ha baj van.
Szépen hallgatott rám. Amikor fontos, tényleg olyan jó együttműködő.
Csak fáradt ne legyen, mert akkor utál mindent 🤣
Ámultan milyen bátor, és mennyire nem zavarja a hideg sem. Igazi kis angol. Én nekem még a lábujjam belelógatni is hodeg volt.
Anna is vidáman hasalt a sekélyben. Örültem, hogy ő nem próbálja követni Ádámot. Mindenki a saját szintjén élvezte a tengert, biztonságosan.
Még wc is volt a parton, ami hamarosan fontossá is vált. Igaz, 30 penny lett volna csak, na de ko hord ma magánál aprót? Szerencsére ott voltak épp a takarítók, és beengedtek ingyen.
Nagyot homokoztunk még, ott már indult kicsit a vita, de nem volt nehéz őket haza csalni, mert a vonaton megengedtem, hogy az új nagy slágert, a Dosney Zombie Movie-t nézzék, aminek már látatlanban is fejből fújják a dalait.
Tipikus high school musical story, bár én nem szeretem a zombizást, de ártalmatlannak találtam.
Remek nap volt.
A tenger megtisztítja valahogy az embert.
Nagyon örültem, hogy elmentünk.
Hamarosan felkutattam, hogy valóban ez a babakocsi típus a leg nekünk valóbb, és hamar beszereztem használtan egy újabb változatát. Így már lett elég alkatrész, hogy kipróbáljuk, amit már régen akartam, történetesen, hogy ez a csoda még 3 gyereket is el tud szállítani.
Szinte kár, hogy Ádám a 6,5 évével már igazából kinőtte a babakocsis kort.
Panna is határeset már.
De alig várom hogy erősödjünk egy kicsit, és további kalandokra induljunk a nagy világba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése