Hello kedves mindenki!
Hiányoztok nagyon!
Már kicsit több mint másfél éve nem voltunk otthon, és szörnyű, hogy nem láthatunk titeket.
Ám csak lazán, igyekezzük kihozni a legjobbat a helyzetből.
Mióta itt vagyunk Angliában alig volt módunk jobban szétnézni e nagy múltú szigeten, mert amikor rendes szabadságot veszünk ki, természetesen haza megyünk Magyarországra.
Mivel erre most nincs lehetőség, elhatároztuk, hogy végre felkeresünk pár rég kiszemelt úticélt.
10. házassági évfordulónk örömére autót béreltünk, és felkerestük Edinburgh-ot.
Csupán két éjszakát töltöttünk ott, és az 5-6 órás utat mindkét irányban megszakítottuk fél úton fellelhető látványosságoknál. Ez alatt a rövid pár nap alatt annyi mindent láttunk, ami egy hétre is elég lett volna. Ezért több bejegyzésbe fogom szétosztani.
Első nap, hogy kicsit újra belejöjjünk az autózásba én is és a gyerekek is, Tamás kedvenc botanikus kertjébe látogattunk el, a Bodnant Gardenbe.
Ide minden tavasszal igyekszünk eljutni. Aki teheti, ne hagyja ki! Káprázatos, álom szerű az egész.
Gyönyörű kis patak folyik a japán ihletésű tótól, végig, egy öreg malomig. Az egyik partján sétáló ösvény, a másikon 20m magas, sziklás domboldal. Mammut fenyő óriások igyekeznek a nap felé nyújtózkozni a mély völgyből, tarka rododendron erdő borítja a titokzatos ösvényeket. Az áthatolhatatlannak tűnő meredeken apró örvények, patakok, vízesések szaladnak. Régi, mohás hidak aívelnek felettük, és a sziklaa ormán, mint valami ősi bástya áll a családi kripta.
Az otthoni ünneplésre pedig sütöttem igazi friss pisztrángot, valamint kifogtam a neten az "atomdurva csokitorta" nevezetű receptet. Aki ismeri Tamást, tudja, hogy ha torta, akkor csoki, és abból soha nem lehet elég.
Ám ez a költemény még rajta is kifogott! Egy szelet után meg is csömörlött. A felét lefagyasztottuk. De ezzel semmi gond nincsen! Annál tovább tart az ünnep!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése